Nyílt levél honfitársaimhoz – a mentális egészség hetén

Egyre nehezebb szívvel figyelem, ami körülöttünk zajlik. A közéletben, a médiában, és sokszor a mindennapi beszélgetéseinkben is egyre több a megosztottság, az ellenségeskedés, a bizalmatlanság.

Most, a mentális egészség hetén különösen fontos kimondanunk: a gyűlölet, a társadalmi feszültség, a politikai megosztottság nemcsak közéleti kérdés – hanem kihat az életünkre, a lelkünkre, a kapcsolatainkra is. Nagyon szomorú látni, mennyi feszültség szabadul fel, és hogy emberek családtagjaikat, barátaikat rekesztik ki a politikai nézeteik miatt.

Kérem, ne üljünk fel annak a felszólításnak, hogy gyűlöljük egymást!

A politika nem érhet annyit, hogy szomszédokat, barátokat, családokat fordítson egymás ellen. Hogy olyan mély sebeket okozzon a társadalomban, amelyekből talán évtizedekig nem tudunk felépülni.

Történelmünk már megmutatta, hová vezet a megosztás. Nem is kell messzire mennünk: emlékeznünk kell a numerus claususra – egy törvényre, ami papíron „csak szabályozott”, valójában azonban embereket rekesztett ki, tette másodrendűvé. Innen pedig egyenes út vezetett a még sötétebb időkhöz. Nem engedhetjük meg, hogy újra ugyanabba a hibába essünk.

Ideje, hogy a valódi politikával foglalkozzunk: közoktatással, egészségüggyel, nemzetközi kapcsolatainkkal – azokkal a kérdésekkel, amelyek ténylegesen meghatározzák a jövőnket.

Tartsuk tiszteletben egymás meggyőződését, világnézetét, identitását – politikai vagy más területen. A sokszínűség nem veszély, hanem érték. A párbeszéd nem gyengeség, hanem erő.

Képzeletben lépjünk be mindannyian a társadalmi megbékélés klubjába – egy olyan közösségbe, ahol nem a harag, hanem a megértés köt össze bennünket. Ahol a másikban nem ellenséget, hanem embert látunk. Ahol a jövőt nem romboljuk, hanem együtt építjük.

Azt kívánom, hogy Magyarország legyen újra egy olyan hely, ahol nem félelem és düh irányítja az embereket, hanem felelősség, tisztelet és közös remény egy jobb jövőért – testben és lélekben is.

Köszönöm, hogy elolvastad. Vigyázzunk egymásra – és magunkra is.